Krivács András, a Magyar Gasztronómiai Szövetség elnöke, a baktalórántházi Fenyves Szálloda és Konferencia Központ szálloda igazgatója és a nyíregyházi Zombor-Csoport két ügyvezető-tulajdonosa, Zombor Krisztián és Zombor Szabolcs megosztva veheti át az Év embere a megyében 2019 díjat!
Tizennegyedik alkalommal hirdettük meg az Év embere a megyében címet, amelyre több javaslat is érkezett.
Közülük a civil zsűri döntése alapján Krivács András valamint Zombor Krisztián és Zombor Szabolcs veheti át a díjat 2020. március 21-én 19 órától az Év embere gála, XIV. Nyíregyházi Borbálon. Az exkluzív gálát a nyíregyházi Zilahi teremben rendezzük.
Akár egy doktori értekezést is megér a gacsályi középkori templom története, amelynek felújításáért a Zombor-Csoport a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottságától ICOMOS-díjat vehetett át, ami a műemléki építészeti szakma Oscar-díja.
Zombor Krisztián és Zombor Szabolcs, a cégcsoport ügyvezető tulajdonosai elmondták, a feljegyzések alapján a Gutkeled nemzetség építette a templomot az 1200-as években, amely az elmúlt évszázadokban több periódusban átépült.
Gacsály temploma a XIV. század elején egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület volt. Ebből az első periódusból csupán a torony és a templomhajó nyugati falának északi szakasza maradt fenn. A XVI. század második felében a megtartott románkori toronyhoz a korábbinál tágasabb templom épült, sokszög-záródású, támpilléres, boltozott szentéllyel és sekrestyével. Ebbe a templomba készült a ma is meglévő reneszánsz pasztofórium is. Ezt tekinthetjük a templom második periódusának. 1717-ben tatár csapatok dúlták fel a megye településeit, köztük Csengersimát és Gacsályt is.
Az 1717-es tatár betörés következtében a templom súlyosan megsérült, és az 1734-ben kezdődő helyreállításával csak 1759-re végeznek. Déli fala, a szentély egy része újjáépült, és a teljes templom festett, kazettás mennyezetet kapott, ami akkor a térség egyik legnagyobb famennyezete volt a maga 172 táblájával.
A XVIII. században történt helyreállítást tekintjük a templom harmadik periódusának, ezt az állapotot örökítik meg Rómer Flóris 1864-ben készült jegyzetei és vázlatai, valamint Shulcz Ferenc 1868-ban készült rajzai is. Az 1902 és 1911 közti felújítást a Forster Gyula által vezetett Műemlékek Országos Bizottsága végeztette, Sztehlo Ottó tervei szerint. A hivatal a helyreállításhoz 2000 korona támogatást nyújtott, amely bár nem volt túl nagy összeg, de abban az időben szinte egyedülállónak számított, hogy egy vidéki templom helyreállítása állami támogatásból valósuljon meg. Ekkor alakult ki az épület negyedik periódusa, amelyet ma is látunk. A legújabb helyreállítás építésztervezője Oltai Péter volt.
„Ez a felújítás tiszteletben tartotta a száz évvel ezelőtt kialakult képet, lényegében megmaradt a tömeg, a homlokzat és – az ezúttal cserépfedésű – tetőidom, ugyanakkor több korábbi részlet is bemutathatóvá vált.” – írja az ICOMOS-díj laudációja, majd így folytatja: „a falakon felületkövető vékony vakolat készült, amely olvashatóvá teszi a régebbi periódusok nyomait. A déli falon lehetővé vált egy gótikus ablak bemutatása. A belsőben új téglaburkolat készült, a karzat alatt visszaállt az egykori padlószint. A hajó padlójában jelölték a templom első periódusának alaprajzát. A födém egykori szintjére emelkedett fel. A feltárt másodlagosan beépített maradványok egy részét kibontották, az ezekből összeállított kiállítás a karzat alatt tekinthető meg. Az eredetileg 172 táblából álló, 1759-ben készült mennyezetből a mostani helyreállításkor már csak 46 kazetta volt megtartható, amelyeket szellemes módon foglaltak bele az új kazettás mennyezetbe.”
Oltai Péter építész mellett Géczy Csaba műemléki tanácsos (Tiszántúli Református Egyházkerület), dr. Juan Cabello épületkutató régész, dr. Németh Péter történeti kutató, Szatmári István műemléki felügyelő dr. Simon Zoltán régész, Kiss Margit farestaurátor, Kovács István kőrestaurátor, Pintér Attila, Kisterenyei Ervin festő-restaurátorok, Nagy Tibor és Mészárosné Zsóka műemléki felügyelők nevét említik Zomborék. Érdekesség, hogy a felújított gacsályi templomot 2014-ben adták át, a díjat pedig tavaly ítélték oda a Zombor-Csoportnak.
Ahogy eddig is megszokhatták, 2020. március 21-én exkluzív gálán köszöntjük az Év emberét, a négyfogásos tányér és borszervizes vacsora (a Lugas étterem prezentálja) mellett pálinka, sajt, sonka kóstoló, csokoládé sziget a mátészalkai Nobilis Zrt. jóvoltából, két borászat (Royal Tokaji, Mád és Maul Pincészet, Villány) bemutatója, sztárvendég (Bon-Bon együttes), jótékonysági borárverés és értékes ajándékokért tombola sorsolás lesz. A zenéről és a hangulatról ezúttal is az LK-Beat gondoskodik Szécsi Norbert vezetésével.
EMLÉKEZTETŐÜL AZ EDDIGI ÉV EMBERE A MEGYÉBEN DÍJAZOTTJAI:
• Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark ügyvezető igazgatója,
• dr. Tasnádi Csaba, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója,
• Szabó Dénes, a Cantemus Kórus vezetője,
• dr. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója, és Bencze Antal, a Ke-Víz 21 Zrt. vezérigazgatója,
• Marso Kft. tulajdonosai – Berecz Péter, Márkus József, Poroszka Ottó, Somlai Sándor-,
• Balogh István, a Carbon Black Kft. ügyvezető igazgatója, Balázs Attila, az MTVA fotóriportere (különdíj),
• Bige László, a Bige Holding cégcsoport tulajdonosa,
• Bárány László, ifj. Bárány László és Bárány Péter, a Master Good cégcsoport tulajdonosai,
• Szabó Gabriella, a McDonald’s nyíregyházi üzletvezetője
• Novák Tibor, Novák Tiborné Erika, Novák Éva és Novák Mariann, a mátészalkai Nobilis Zrt. tulajdonosa, vezérigazgatója, export- és marketing teendőkért felelős vezetője
• Pekó László, a Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója, a COOP elnöke és Lakatos Tibor, a Vela Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója
• Bede József, a Tiszántúli Takarék Takarékszövetkezet alelnöke, a korábbi Szabolcs Takarékszövetkezet ügyvezető-elnöke
• Fucsovics Márton teniszező
A díjkiosztó gáláról bővebben az nyhborozo.hu oldalon olvashatnak, jegyigénylés: Máthé Csaba (20/9656-444, mathe.csaba001@gmail.com), Nagy Gábor (20/397-1915 gazi.kft@chello.hu).
